Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
123.86 KB
2008-01-15 15:19:36
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
258
1577
Rövid leírás | Teljes leírás (17.12 KB)

A cikk a következő könyvből származik (521-523. oldal):


Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county
Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns
Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.)
Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.]
ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121)
Tárgyszó: Zalavár
Szakjelzet: 908
Cutter: M 16
ISBN: 963-9089-19-2
Oldalszám: 488-1040 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven


A cikk felismertetett szövege:

ZALASZENTBALAZS


ZALASZENTBALAZS
Lakosság száma: 951 fő Belterület: 132 ha Külterület: 1966 ha
ZALASZENTBALAZS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
8772 Zalaszentbalázs, Kossuth u. 126.
Telefon: (93) 391-001



BASIC INFORMATION
Accessibility: The village of Zalaszentbalázs lies on road No. 74, connecting Nagykanizsa and Zalaegerszeg, 17 km írom Nagykanizsa. There is alsó regular coach service. Zalaszentbalázs is a re-gional administrative center.
Barokk katolikus templom
Characteristics: The tirst written hint to Zalaszentbalázs dates írom 1320, but the area has been inhabited since the early Nliddle Ages. It was destroyed by the Turks and was rebuilt by the laté 17th century. The population has been declining since the 1960s. The number of unemployed is 20,15 of them skilled workers. The main source of income is agriculture. Zalaszentbalázs is one of the economically better developed vil-lages of the county. The municipality plán to build a gas network and a sew-erage, and to develop tourism.

A Nagykanizsa - Zalaegerszeg 74-es számú út két oldalán helyezkedik el a falu. Valamikor egyutcás település volt. A község magja a mostani Zalaszentbalázs fölötti dombtetőn állott, amelyet Árpád-kori földút szel ketté. A nyugati rész dombjait egyenlíti a keleti síkság. Nagykanizsától 17 km-re fekszik. A környék és a megye vérkeringésébe a sűrű autóbusz-forgalom kapcsolja be. A tájegység közigazgatási központja.
Történelem
Régóta lakott hely. Középkori avar település nyomait a tsz-istállónál és a "Tót Mihálok réttyén" találjuk. A helység első írásos említése 1320-ból való Zentbalas néven. A jelenlegi elnevezés 1892-ből való. A helynév, a Balázs = Blasius magyarítása. 1333-ban már Jakab nevű papját említik a források. 1459-ben vásáros és királyi sókamarai székhely. 1460-ban Mátyás király megerősítette a falu egy részén Szentbalázsi Péter birtokát, a helység másik részét a Szele (Zele) család birtokolta, amely a XVI. század folyamán a település kizárólagos urává lett.
A török megjelenésével fokozatosan szegényedett, pusztává vált. A török elleni harcok emlékét őrzi az Agarét nevű dűlő.
1531-ben 34 portáról van tudomásunk. 1542-ben Zele Balázs 8,5, Zele Jakab 15 portája volt ismert. 1548-ban 26 új ház is épült. Egy év múlva lekötik népes és puszta telkeit, hegyvámját, erdejét. Jelentősnek mondható a település szőlőhegye. 1557-ben 7 hordó volt a bordézsma. 1564-ben megerősítették a Zele családot birtokaiban. Sőt 1578-ban már kúriájuk is volt itt. Vára ellenőrző erőd szerepét töltötte be, 1570-ben létezett, valószínűleg Thury György építette. Az 1580-as évektől már nem hallunk a településről.
1637-ben a török csapat feljött a szentbalázsi szőlőhegyre. Tizenegy év múlva a török 200 lovassal járt itt. A polgárokat vármunkára hajtotta. 1654-ben biztosan lakott hely. Egy év múlva a törökök Szent-

balázs és Hahót szőlőhegyeire jártak fel bort inni. Ezek alkalmas idők voltak a lesvetésre. Az oszmánok az elkövetkezendő időben "csendességben" voltak, csak az utakat, hidakat csináltatták a szentbalázsiakkal. 166...