* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 123.86 KB | |
| 2008-01-15 15:19:36 | |
 | |||||||
Nyilvános  649 | 2785 | A cikk a következő könyvből származik (521-523. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: ZALASZENTBALAZS ZALASZENTBALAZS Lakosság száma: 951 fő Belterület: 132 ha Külterület: 1966 ha ZALASZENTBALAZS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8772 Zalaszentbalázs, Kossuth u. 126. Telefon: (93) 391-001 BASIC INFORMATION Accessibility: The village of Zalaszentbalázs lies on road No. 74, connecting Nagykanizsa and Zalaegerszeg, 17 km írom Nagykanizsa. There is alsó regular coach service. Zalaszentbalázs is a re-gional administrative center. Barokk katolikus templom Characteristics: The tirst written hint to Zalaszentbalázs dates írom 1320, but the area has been inhabited since the early Nliddle Ages. It was destroyed by the Turks and was rebuilt by the laté 17th century. The population has been declining since the 1960s. The number of unemployed is 20,15 of them skilled workers. The main source of income is agriculture. Zalaszentbalázs is one of the economically better developed vil-lages of the county. The municipality plán to build a gas network and a sew-erage, and to develop tourism. A Nagykanizsa - Zalaegerszeg 74-es számú út két oldalán helyezkedik el a falu. Valamikor egyutcás település volt. A község magja a mostani Zalaszentbalázs fölötti dombtetőn állott, amelyet Árpád-kori földút szel ketté. A nyugati rész dombjait egyenlíti a keleti síkság. Nagykanizsától 17 km-re fekszik. A környék és a megye vérkeringésébe a sűrű autóbusz-forgalom kapcsolja be. A tájegység közigazgatási központja. Történelem Régóta lakott hely. Középkori avar település nyomait a tsz-istállónál és a "Tót Mihálok réttyén" találjuk. A helység első írásos említése 1320-ból való Zentbalas néven. A jelenlegi elnevezés 1892-ből való. A helynév, a Balázs = Blasius magyarítása. 1333-ban már Jakab nevű papját említik a források. 1459-ben vásáros és királyi sókamarai székhely. 1460-ban Mátyás király megerősítette a falu egy részén Szentbalázsi Péter birtokát, a helység másik részét a Szele (Zele) család birtokolta, amely a XVI. század folyamán a település kizárólagos urává lett. A török megjelenésével fokozatosan szegényedett, pusztává vált. A török elleni harcok emlékét őrzi az Agarét nevű dűlő. 1531-ben 34 portáról van tudomásunk. 1542-ben Zele Balázs 8,5, Zele Jakab 15 portája volt ismert. 1548-ban 26 új ház is épült. Egy év múlva lekötik népes és puszta telkeit, hegyvámját, erdejét. Jelentősnek mondható a település szőlőhegye. 1557-ben 7 hordó volt a bordézsma. 1564-ben megerősítették a Zele családot birtokaiban. Sőt 1578-ban már kúriájuk is volt itt. Vára ellenőrző erőd szerepét töltötte be, 1570-ben létezett, valószínűleg Thury György építette. Az 1580-as évektől már nem hallunk a településről. 1637-ben a török csapat feljött a szentbalázsi szőlőhegyre. Tizenegy év múlva a török 200 lovassal járt itt. A polgárokat vármunkára hajtotta. 1654-ben biztosan lakott hely. Egy év múlva a törökök Szent- balázs és Hahót szőlőhegyeire jártak fel bort inni. Ezek alkalmas idők voltak a lesvetésre. Az oszmánok az elkövetkezendő időben "csendességben" voltak, csak az utakat, hidakat csináltatták a szentbalázsiakkal. 1666-ban öt házasember élt itt. Kanizsa várának felszabadítása előtt (1687 körül) Plaquada Szentbalázst is felégette, hogy a török ne tudjon élelmet szerezni. 1690 után - Kanizsa felszabadulása lehetővé tette - gyorsan épült a falu, 50 hold szántó, 5-5 hold erdő és rét volt a szentbalázsiak birtokában. Földesuraik: Rumy László, Sárkány István és Török Ferenc voltak. A gyors fejlődést mutatja az 1697-es adatsor - jelzi a hét év alatti előrelépést -, amely 11 negyedtelkes jobbágyot, hat zsellért említ. Már 150 hold a szántó, 21 kaszás a rét, 1,5 mérföld területű a tölgyerdő. Új birtokosok a Csány, Segedy és Patedicz családok. Katolikusok és luteránusok a lakók. 1699-ben 12 adózóról tudunk, malmaik is voltak. 1700-ra úgy változott a megművelt terület rétje, hogy 160 kaszásra nőtt, 200 kapás volt a szőlő, 80 hold a tölgyerdő. 1701-ben 21 saját kenyerén élő gazdáról tudunk. A következő terményeket takarítottak be a földekről: búza, rozs, kukorica, hajdina, árpa, köles, lencse, tönköly, zab. A Rákóczi-szabadságharc újabb megpróbáltatást jelentett. Pusztítás, pestisjárvány tizedelte a falut. A kuruc csapatok táborhelyének emlékét őrzi a Lóger-hegy dűlőnév a szentbalázsi határban. A szatmári béke után a parasztok erdőirtással, mocsarak le-csapolásával nagy területeket hódítottak meg. 1733-ban volt tanítójuk, amely Hahóton is szolgált. A lakosság számának alakulása is mutatja a fejlődést (1711 - 15 gazda; 1720 - 14 jobbágy, 4 zsellér; 1748 - 34 ház 148 lakos). Az 1750-es adatok alapján 60 gazdáról, 2 özvegyről van ismeretünk. Malmok voltak, 43 méhkast jegyeztek fel, sőt négy iparosuk is dolgozott. Ismeretlen ok miatt MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. ZALASZENTBALÁZS 1758-ban csaknem az egész falut elzálogosították Inkey Boldizsárnak. 1767-ben 46 jobbágy, 29 házas zsellér élt itt. Az urbárium után az egész telek 20 hold szántóból, 8 szekér rétből állt. Tíz földesúr élt a faluban jobbágyaival. Az 1770-es ösz-szeírás 141 családról, 715 leiekről szól, 17 nemes is élt Szentbalázson. A növekvő lakosság irtványföldeket is alakított ki magának. A főútvonal miatt gyakoriak voltak a katonai átvonulások. Fuvarokkal terhelték a lakosságot. A tanítónak 5 tanítványa volt. A lakosok nem akarták gyermekeiket tanítatni. A pedagógus harangozó és jegyző is volt egyben. Egy év múlva Balogh János már 13 gyermeket oktatott. Felszólították, hogy számtant is tanítson. A házát a lakosok tartották karban. 1733-an éltek ekkor a községben. 1730-ban Urunk színeváltozása tiszteletére épült kisebb templom. A mait Inkey Boldizsár építette 1781-ben, tornya 1784-ben készült el. (1777-ben az ősi templom már romos volt.) Mária mennybemenetele nevű temploma 889 léleknek adott hitgyakorlási lehetőséget, jóllehet ekkor papja nem volt. 1819-ben 99 ház és 763 lakos volt a faluban. Megközelítően ezek voltak az adatok 1828-ban és 1836-ban is. Ez utóbbi évben Pataikürtöspuszta 4 háza és 32 lakosa is ide tartozott. Ekkor Inkey-és Skublics-birtok a település. Jelentős gulyái, juhai, szarvasmarhái, sertései voltak Szentbalázson. 1848-ban 1101 lakosa volt a községnek. Az 1848-49-es szabadságharcban 23 helybeli lakos állt Kossuth zászlaja álá . Lakói magyarok és katolikusok voltak. Iskolájában télen 75, nyáron 48 tanulót oktatnak. Segédtanítójuk is volt. Ennek ellenére 1870-ben 632 volt az analfabéta. Lovat, szarvasmarhát, juhot és kecskét tartottak, tenyésztettek. A kapitalista fejlődés kevésbé éreztette hatását Zalaszentbalázson. 1910-ben már 858-an tudnak írni és olvasni. 1925-ben községi elemi iskola működött 3 tanítóval. 11 iparosa volt a községnek. Téglagyára, gőzmalma és szeszfőzdéje foglalkoztatta a helység lakosait, melyek állandó vagy időszakos munkát adtak. 1930-ban már 1103-an tudtak írni és olvasni Zalaszentbalázson. Nagykanizsa viszonylagos közelsége terményeinek jó piacot jelentett. Ezt a lakosok jól ki is használták. Szociológiai jellemzők A népesség alakulása az általános tendenciának megfelelően alakult. 1949-ben 313 házban 1535 lakos élt. Pataikürtös-pusztán 23 házban 123, a tanyákon 25 fő élt. 1962-re megkezdődött a csökkenés, 365 lakásban 1451-en éltek. Kürtöspuszta 28 házának 104 lakosa volt. 1970-re a lakóházak és lakosok száma is csökkent (333 : 1357). Ez a fogyás napjainkig tovább tart. Jelenleg a 324 lakásban (ebből 9 önkormányzati) 951 -en laknak. A 60 éven felüliek aránya jelentősen nőtt (239). 20 fő a nyilvántartott munkanélküli. Érdekességképpen mondhatjuk, hogy ezek közül 15 szakmunkás. 1948-ban négy tanteremben hat tanító és egy tanár oktatta, nevelte a gyerekeket. 1959-re nyolctantermes lett az iskola. Külön hangsúlyozni kell, hogy 1948-ban itt létesült az első Zala megyei diákotthon. A kisebb települések gyermekeit fogadta. Az is feltétlen kiemelendő, hogy 1947-től Zalaszentbalázson már szakrendszerű oktatás volt. A Madonna Szobor 1963-ban körzeti általános iskola jött létre. Kürtöspusztáról, Börzöncéről minden diák a községbe került, Pölöskefőről és Kacorlakról csak a felső tagozatosok. 1964-ben diákotthon létesül a pölöskefői, börzöncei és kürtöspusztai gyermekek elhelyezésére. Az 1970-es évek környékén megszűnik a pölöskefői és kacorlaki alsó tagozat, minden diák Zalaszentbalázsra jár iskolába. 1975-től Magyarszerdahelyről a felsősök idejárnak. 1985-87 között új iskolaszárny épült háromszintes 330 m2 alapterülettel. Az oktatás különös, de szükségszerű formája volt a kihelyezett mezőgazdasági technikumi osztályuk, Zalaszentbalázson 1964-65-ös tanévben érettségiztek. 1964-ben új óvoda is létesült a településen. 1960-ban művelődési terem alakult 220 főt ] befogadó mozival. Könyvtára is lett a falu- I nak. Népkönyvtárát már 1949-ben jelezték a ! források. 1975-76-ban az eddig 20 m2 I könyvtár 86 m2-re bővült. 1977-ben az általános iskola könyvtári állománya is a köz- ] ségi könyvtárba került. így hozták létre a ■ körzeti feladatokat is ellátó községi és isko- j lai könyvtárat. Állománygyarapításra mind j nagyobb összegeket fordítottak, napjaink- ! ban 15000 kötet áll az olvasók rendelkezésére. A kultúrházban pávakör működött a 80-as évek végéig. A kört az általános iskola tanítónőjének vezetésével 40 fővel újból megszervezték. Annak idején a kultúrházban mozi is működött. 1965-ben a művelő- ! dési otthon tovább emelte a kulturálódás lehetőségét. 1968-ban új művelődési otthon létesült. A község lakosságának többsége római katolikus. A templom tatarozására, az oltár, a szószék, szobrok restaurálására az elmúlt 15 évben több millió forintot fordított az egyházközség. Zalaszentbalázson korszerűen felszerelt háziorvosi rendelő és védőnői szolgálat található. 1992-ben korszerű gyógyszertárat is létesítettek. 1958-tól bölcsőde is működött a faluban. A sportkör évtizedeken keresztül három szakosztállyal működött. A sakk, asztalitenisz és a labdarúgó szakosztály ért el sikereket. Napjainkban csak a labdarúgó szakosztály él felnőtt, tartalék és serdülő csapattal. Az 1960-as évek végén az NB III-ban, később a megyei, illetve a városkörnyéki első osztályban szerepelt a csapat. A 74-es számú főút korszerű, az igényeket jól kielégíti. A településen a portalanított utak aránya 97%. A falu autóbuszközlekedése az igényeket maximálisan kielégíti. A két megyei jogú várost köti össze a műút. A szomszédos településekkel is elfogadható az utak minősége. A villanyhálózat már régóta maximálisan kielégíti az igényeket. A lakások 94%-ában van vezetékes ivóvíz. A helységet bekapcsolták a crossbar rendszerbe, a 324 lakás 45%-a rendelkezik telefonnal. Van helyi antennarendszer is, így a lakások 52%-ában élvezhetik a televízió előnyeit. Zalaszentbalázson megoldott a kommunális szilárd hulladék gyűjtése, a folyékony elszállítása és elhelyezése. A megélhetés fő forrása a mezőgazdaság volt. 1945 áprilisában végrehajtották a földreformot. 773 kh föld állt rendelkezés- MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. ZALASZENTBALAZS Az Általános Iskola re, 187 új gazdaság alakult ki, 181 gazda kapott birtoklevelet, 695 hold földet osztottak ki, 1949-ben 3638 kh-nyi terület állt rendelkezésre. Termelőszövetkezet itt is alakult 1959-ben. A közös gazdaság másik formája is alakult ekkor: méhész szakszövetkezeti csoport. 1965-ben 354 tagja volt a Petőfi Tsz-nek. A következő évben a börzöncei tsz beleolvadt a zalaszentbalázsiba. 1968-ban a tsz megvásárolta a malmot és saját célra működtette. 1976-ban egyesült a fűzvölgyi tsz-szel. A rendszerváltást sikeresen túlélte a közös gazdaság, a megye jól működő gazdasági egységei között tartják számon. Földművesszövetkezet 1963-tól működött. Zalaszentbalázson a költségvetési üzem jogutódjaként Blasius Faipari Kft. működik, 43 főt foglalkoztat. A Tomtex Bt. varrodájában 30 főt alkalmaznak. 23 egyéni, 7 kereskedelmi és 13 szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozót tartanak nyilván. Négy vegyesboltot, egy bérleti szerződésest, három magántulajdonban lévőt működtetnek. Az első világháborús emlékművüket (1942) átalakították I. és II. világháború hőseinek tiszteletére 1991-ben. Zalaszentbalázs népe gondol jövőjére, a fejlődésére. Terveikben szerepel a gázhálózat kiépítése, valamint a szennyvíztelep és szennyvízcsatorna hálózatának építése. Nemes és hasznos kezdeményezés a hegyi turizmus beindítása és a horgásztó kialakítása. A település adottságai, lehetőségei alapot adnak a további felemelkedésre. A kedvező földrajzi helyzet és Nagykanizsa közelsége is növeli az igényszintet a szépre, a jóra. A fiatalok is szívesen fognak itt élni, dolgozni. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Molnár Mihály polgármester Knausz Lajos alpolgármester Gál István jegyző A képviselő-testület tagjai: Knausz Lajos, Marics László, Sajni József, Csizmadia József, Dr. Wagner János, Bereczky János, Kajné Szabó Hedvig PÉNZÜGYI ADATOK: Éves költségvetés: 72,65 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: .43,56 millió Ft Helyi és átengedett bevételek ..0,68 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 28,42 millió Ft Értékpapír, portfolió: 2,49 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 9,46 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 2,35 millió Ft Kommunális adó: 2000 Ft/év/ing TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 324 Ebből önkormányzati: 9 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások: 94% Telefonnal ellátott lakások aránya: 45% Kábeltelevízió hál. bekapcsolt lakások: .52% Burkolt (portalanított) utak: 87% FEJLESZTÉSI TERVEK: Gázhálózat kiépítése, Szennyvíztisztító- és csatornahálózat kiépítése INTÉZMÉNYEK: 1 óvoda, 1 általános iskola, 1 könyvtár, 1 templom, 1 sportpálya KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR: i Általános Iskola Kossuth L. u. 92. Tel: (93) 391-010 Postahivatal Kossuth L. u. 145. Tel: (93) 391-000 Gyógyszertár Kossuth út Tel: (93) 391-001/17 NONPROFIT ADATTAR: Dolgozóink Megbecsüléséért Alapítvány Kisfaludy út 17-25. Képviselő: Kiss Sándor Gyermekekért Alapítvány Kossuth út 94. Tel: (93) 391-010 Képviselő: Sajni József „Kurtosmenti" Bérkilövő Vadásztársaság Kossuth út 41. Képviselő: Varga László Termelőszövetkezeti Sportegyesület Képviselő: Molnár Mihály Tiszta és Kulturált Faluért Alapítvány Kossuth út 126. Tel: (93) 391-001 Kuratórium elnöke: Horváth András „Sporttal az Egészségért" Alapítvány Kossuth út 126. Tel: (93) 391-001 Kuratórium elnöke: Vörös István Tűzoltóegyesület Képviselő: Kámár Antal GAZDASÁGI ADATTAR: Blasius Faipari- és Szolgáltató Kft. Kisfaludi út 17-21. Tel: (93) 391-016 Fax: (93) 391-021 Ügyvezetők: Marics László, Bécsi Lajosné MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. |
