Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
29.19 KB
2008-05-08 14:10:42
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
329
1992
Zalaszentbalázs - Ki kicsoda Zala megyében 1996 533old.

A részlet a következő könyvből származik:

Cím: Ki kicsoda Zala megyében?
Közreműködő: Rikli Ferenc (1957) (szerk.) ; Rab László (szerk.) ; Lukács József (szerk.) ; Molnár László (szerk.)
Szerz. közl.: [fel. szerk. Rikli Frenc] ; [szerk. biz. Rab László, Lukács József, Molnár László et al.]
Kiadás jelzés: 1996
Kiadás: [Zalaegerszeg] : Dél-Dunántúli Extra Lapkiadó Kft., [1996]
ETO jelzet: 929(439.121)"1996"(03) ; 03[929(439.121)"1996"] ; 06(439.121)"1996"(03) ; 908.439.121"1996"(03) ; 03[908.439.121"1996"] ; 03[06(439.121)"1996"]
Szakjelzet: 920
Cutter: K 45
Nyelv: magyar
Oldalszám: 806 p.
Megjegyzés: Lezárva: 1996. október ; ISSN 1416-5864



A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

ZALASZENTBALÁZS

1320-ban Zenthbalas, 1892-ben Zalaszentbalázs. A templom titulusa vált helységnévvé. A Zala- előtag a megyére utal.
A település magja a mostani falu fölötti dombtetőn állott, melyet Árpád-kori földút szel ketté. 1460-ban Mátyás király megerősítette a falu egy részén Szentbalázsi Péter birtokát, a falu másik részét a Szele(Zele) család birtokolta, amely a XVI. század folyamán a falu kizárólagos urává lett. A település a XV. században vásároshely, 1459-ben királyi sókamarai székhely volt. A török megjelenésével szegényedett, pusztassággá vált. A népnyelv a templom körüli részt ma is pusztának nevezi. A török elleni harcok emlékét őrzi az Agarét nevű dűlő.

A török uralom után Zalaszentbalázs és a környező települések lassan népesültek be. A Pusztatetőre, Pusztára települt néhány család 1696-ben 8,5 magyar hold szőlőt művelt. A Rákóczi-szabadaságharc újabb megpróbáltatást jelentett, pusztítás, pestisjárvány tizedelte a falut. A kuruc csapatok táborhelyének emlékét őrzi a a Lógerhegy dűlőnév a szentbalázsi határban. A szatmári béke után a parasztok erdőirtással, mocsarak lecsapolásával nagy területeket hódítottak meg. Az 1848-49-es szabadságharcban 23 szentbalázsi lakos vett részt, akiket név szerint említ a Szabadságharc zalai honvédei című kiadvány. A 986 lelkes Zalaszentbalázson a könyvtáros Molnár Mihály polgármester mellett Bereczki János vállalkozó, Csizmadia József Zoltán téesz-gépkocsivezető, Kajné Szabó Hedvig általános iskolai tanár, Knausz Lajos vállalkozó, Marics László, a Blasius Kft. ügyvezetője, Sajni József iskolaigazgató és dr. Wagner János háziorvos képviselők az önkormányzati testület tagjai. Az általános iskolában 200 diák tanul, Bocskáról, Börzöncéről, Kacorlakról, Pölöskefőről, Magyarszerdahelyről, Magyarszentmiklósról és Hahótról járnak ide a gyerekek. Az iskolában 21 pedagógust alkalmaznak. Az iskola aszfaltozott kézilabdapályával rendelkezik. A könyvtárban 16000 kötet található, évente kb. 200 új könyvvel gyarapodik az állomány. Akultúrház 300 fő befogadására alkalmas. A faluban a 14 önkormányzat által létrehozott Blasius Szolgáltató és Faipari Kft. 43 (többségében zalaszentbalázsi dolgozót) foglalkoztat. A 200 főt - részben zalaszent-balázsiakat is - foglalkoztató fűzvölgyi termelőszövetke-zet 8 község határában, 4173 hektár bérelt területen gaz-dálkodik, növénytermesztés-sel (búza, árpa, repce, napra-forgó, kukorica) foglalkozik. Zalaszentbalázs úttal, vízzel, villannyal, telefonnal ellátott. A focicsapat a megyei bajnok-ságban szerepel. A község római katolikus, temploma az 1300-as években épült, s elpusztult a török korban. A mostani templom 200 éves, az Inkey-uraság építtette. Zalaszentbalázs a Principális Menti Önkormányzati Tár-sulás tagja.